Lázár János a makói önkormányzatnak az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésén azt mondta, 1848 jó példa arra, hogyan lesz egy vesztes ügyből nyertes fordulat. Nem sokkal a forradalom és szabadságharc leverése után a kiegyezéssel a magyarok megnyerték a jövőt - fogalmazott.

Kiemelte, a deáki kiegyezéssel a márciusi 12 pontból legalább tíz megvalósult. Néhány területet leszámítva Magyarország önálló állam lett, saját, választott parlamenttel, kormánnyal és kormányfővel. Az ország megbontott közigazgatási egysége helyreállt, visszatért Erdély és a Partium, sőt Fiume és a Magyar Tengermellék is - közölte a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus.

Területileg Magyarország azzá vált, ami évszázadokon át lehetett: közép-európai nagyhatalommá. A következő emberöltőben pedig újra az lett gazdasági és infrastrukturális értelemben is - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: ez annak volt köszönhető, hogy össze tudtuk egyeztetni a haza és a haladás, a nemzeti szuverenitás és a polgári fejlődés programját.

Túlnyomórészt 1867 és 1918 között épült ki az a Magyarország, amelyet ma ismerünk, és "melyet mi, konzervatívok meg akarunk őrizni", a többi közt azzal, hogy Széchenyi és Baross példáját követve ma önálló minisztériumot szentelünk a közlekedés és az országépítés ügyének - mondta Lázár János.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az országépítés és a polgárosodás korszakaihoz nemcsak forradalomra, hanem békére is szükség van. Béke kellett a 19. század második felében, és béke kell most a kortárs Európában is.

Lázár János leszögezte, béke kell a szó szoros értelmében néhány száz kilométerre, Ukrajnában, és átvitt értelemben az európai politikában a nyugati és a keleti országok között.

"Az Európai Uniót mi, magyarok - minden ellenkező híreszteléssel szemben - egyben tartandó és gyarapítandó értéknek tartjuk. Azért ösztökéljük változásra a mai Európát, mert gyönge, és egyre csak gyengül" - közölte a politikus.

A miniszter azt mondta, Európa hagyja, hogy Oroszország és az Egyesült Államok konfliktusának árát az európai polgárokkal fizettessék meg. Szerinte Európa az erejét nem a tagországok érdekében, hanem azok ellen használja fel, nem áldoz a tagországok védelmére és gazdaságainak megerősítésére, hanem elvesz azoktól.

Kijelentette: Európa megerősítéséhez a tagországok támogatására van szükség, azok kirekesztése és megbélyegzése helyett, a Magyarországot megillető források azonnali folyósítására, azok visszatartása helyett. Az európai élelmiszer- és energiaárakat szem előtt tartó gazdaságpolitika kell az orosz gazdaságot hizlaló szankciók helyett, és mindenekelőtt békepárti politika a háború eszkalációját eredményező lépések helyett - hangsúlyozta Lázár János.

A miniszter úgy fogalmazott, Magyarországnak több mint másfélmillió oka van arra, hogy békét akarjon mindenáron. Hiszen ennyi férfi, nő, gyerek, katona és civil veszett oda a 20. század három nagy magyar háborújában: az első világháborúban, a második világháborúban és a vészkorszakban, valamint 1956-ban.

A magyar nép a lélekszámához képest nagyobb véráldozatot hozott az elmúlt emberöltők konfliktusaiban, mint a mai európai nemzetek sokasága. Ez a nép, különösképpen az Alföldön élők, a saját fájdalmán tanulta meg, hogy a háború a legfőbb rossz a világon, ezért mindenáron és minden eszközzel meg kell azt akadályozni - mondta a politikus.

Lázár János leszögezte: a háborúpárti politikusok fenyegetéseit, zsarolásait látva úgy látszik, nekünk, mai magyaroknak az ország békéjéért nagy árat, politikai támadásokban, szövetségi konfliktusokban, fejlesztési források megvonásában mérhető árat kell fizetnünk.

"Mi azonban akkor is kitartunk a béke mellett, ha minden nap zsarolnak bennünket Brüsszelből vagy Washingtonból" - jelentette ki, hangsúlyozva, ma békét, fejlődést és gyarapodást kíván a magyar nemzet.