Ezt a sebet a hosszúra nyúlt XX. század ejtette a régión, ezen belül Magyarországon és Horvátországon - hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a Budapest és Eszék közötti autópálya utolsóként megépült szakaszainak átadó ünnepségén a horvátországi Pélmonostor közelében.

A miniszter kiemelte: Közép- és Délkelet-Európa előző évszázadát a háborúk tették nagyon hosszúvá. "Ez a korszak végre a sebek begyógyításáról szólt. Hogy a sebeink milyen mélyek voltak, azt jól mutatja, milyen sokáig tartott a gyógyulásuk" - mutatott rá.

Szükség volt hozzá arra, hogy Magyarország felszabaduljon a kommunista uralom alól, és Jugoszlávia széthullását követően újjászülessenek az olyan nagy és őshonos európai népek államai, mint a horvátoké is. És szükség volt hozzá arra, hogy mindkét ország tagja legyen az Európai Uniónak, majd a Schengen-övezetnek is - mondta Lázár János.

Mostantól a legfontosabb dolgokra kell összpontosítani, mint a gazdasági növekedés, a társadalmi kapcsolatok erősítése és az egész régió felvirágoztatása, hogy Közép- és Délkelet-Európa hozzájárulhasson a teljes Európai Unió újraindításához - szögezte le.

Rámutatott:

a magyar M6-os és a horvát A5-ös összekötése ugyanis nem csupán a két ország ügye. Nem csupán a két nép szempontjából fontos, hanem az önmagát kereső Európa szempontjából is
- mondta.

"Ez a sztráda talán a legfontosabb része annak az európai vasúti-közúti közlekedési korridornak, amely tágabban a Balti- és a Fekete-tenger térségét, szűkebb értelemben azonban Közép-Európát köti össze a Balkánnal. Ha tetszik: a Dunát az Adriával" - szögezte le.

A miniszter szerint így annak a térségnek a vérkeringését állították helyre, amely valaha - a száz évvel ezelőtti boldog békeidőkben - az öreg kontinens egyik leggyorsabban fejlődő és gyarapodó szellemi-gazdasági "uniója" volt.

"A Nyugat - láthatjuk nap, mint nap - bajban van. Erejét és fantáziáját vesztette. Versenyképessége csak halványuló emlék. Érdekérvényesítő képessége még a védelmi potenciálját is alulmúlja" - jelentette ki Lázár János.

Hozzátette: a régi kontinens, "Európa tétlenül nézi, ahogy az Újvilág, az Amerikai Egyesült Államok újra naggyá válik". "Tétlenül nézi, ahogy a világgazdaság új bajnokává válik Kína, India vagy Brazília, míg ő maga végzetesen lemarad, mert a gazdasága megerősítése helyett ideológiai küzdelmekbe bonyolódik, mert a külső versenytársak legyőzése helyett a saját tagországait leckézteti és szankcionálja" - tette hozzá.

Ha Európa újra a régi önmaga akar lenni, akkor nagyobb tisztelettel és nagyobb nyitottsággal kell a közép- és délkeleti-európai térséghez viszonyulnia - hangoztatta a miniszter, ehhez pedig - mint mondta - ebből a térségből kell ihletet merítenie a megújuláshoz: a lengyelektől, a szlovákoktól, a magyaroktól, a horvátoktól, azoktól a nemzetektől és országoktól, amelyek még őrzik a régi európai életmódot és értékrendet.
"Mi, magyarok sokat perlekedünk Brüsszellel. De sokszor elmondtuk, és szívesen ismétlem itt el, ezen az ízig-vérig európai eseményen is, hogy mi nem elhagyni vagy szétverni akarjuk az uniót, hanem megváltoztatni" - mutatott rá.

Ehhez azonban - szavai szerint -, előbb a saját adottságaikból kell kihozni a legtöbbet. A saját földrajzi, geopolitikai, kulturális, szellemi és gazdasági potenciálokat kell kiaknázni a lehető legnagyobb mértékben, kooperációval és okos együttműködéssel: kis uniókkal a nagy unión belül - jegyzete meg.

Kiemelte:

az unióépítéshez pedig utak kellenek, helyi és határokon átívelő infrastrukturális beruházások.
Emlékeztetett arra, hogy 2010, vagyis a magyar fejlesztéspolitikai fordulat óta Magyarország annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a magyar pályahálózat - lakosságarányosan - mára eléri a legfejlettebb nyugati országok szintjét.

Magyarország "2010 óta mintegy 4200 milliárd forintot (több mint 10 és fél milliárd eurót) költött közútfejlesztési beruházásokra. Csak a gyorsforgalmi utak közül mintegy ezer kilométernyi újult vagy épült meg" - mondta a miniszter.

Kijelentette:

"a szuverén és patrióta gazdaságpolitika számukra nem bezárkózó vagy önző gazdaságpolitikát jelent, hanem nyitottat, méghozzá minden irányban: Nyugatra és Keletre, Északra és Délre is".
2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást, mindössze három autópálya érte el az országhatárt. A mostani sztrádaavatással ez a szám tízre bővült - mutatott rá.

"A határ itt, a hátunk mögött, már nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, horvátokat és magyarokat. Hát keljünk át rajta, kerüljünk közelebb egymáshoz, fűzzük szorosabbra együttműködésünket. Építsük újra a kis uniónkat a nagy unión belül, hátha ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egész európai közösség új erőre kapjon - zárta szavait Lázár János.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő beszédében kiemelte: Horvátország teljesen tudatában van közép-európai és Duna-menti identitásának.

"Éppen ez a két dimenzió köti össze Horvátországot és Magyarországot - a történelem során, napjainkban, és a jövőben is" - húzta alá.

Jankovics Róbert, a horvátországi magyarok parlamenti képviselője szintén az ünnepségen elmondta: amikor 2016-ban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) nevében először vállalták, hogy Zágrábban aktív szerepük lesz a kormányzati többségben, az egyik legfontosabb céljuk az volt, hogy a Drávaszögön áthaladó út autópályaként valósuljon meg, ne pedig csak főközlekedési útként, ahogy azt a korábbi, baloldali kormány tervezte.

"Kilenc évvel később ez a cél megvalósult: ma egy olyan autópályát avatunk fel, amely óriási jelentőségű a külhoni magyarság, különösen a Drávaszögben élő közösség számára" - mondta.